padon a lápokban
„Ez valóban egy gyönyörű vidék. Nem hiszem, hogy egész Angliában észrevettem volna egy olyan helyen, ahol ennyire távol álltak az őrjítő tömegtől; Tökéletes paradicsom a mizantrópok számára…” Lockwood úr. Üvöltő szelek.
Ez a fa szereti a magányt . Ezért hagyta el az erdőt, hogy visszahúzódva nőjön a lápokban. De sok erő kell ahhoz, hogy magányos legyél, gyökerekkel a földbe kapaszkodj... mert ott senki nem véd meg a szél fújásaitól.
Emily Bronte Olyan volt, mint a fa: szerette a magányt, a haworthi lápok magányát , egy város elveszett a Yorkshire-i West Riding aki megismerte az írónő és nővérei hírnevét, charlotte Y Anne .
Emily Brontë: A mórok avagy a Wuthering Heights
Az első még élt, amikor az első turisták megérkeztek; azt a helyet akarták látni, ahol divatos szerzők nőttek fel, akárcsak ez a hölgy, aki kifejezetten innen származik. Georgia, Egyesült Államok (meg kell mondani, unokatestvére erős ajánlására) és anélkül, hogy előzetesen ismerné egyik könyvét sem. – Ó, de most mindet, mindet, mindet elolvasom ”, ígéri izgatottan a látogatásának hatására Plébánia , a paplak, ahol a tiszteletes lakott Patrick Bronte a családjával.
Az étkezőasztalon tintafoltok vannak. Emily tolla mindig akadozott. Néha német nyelvtant tanult a konyhában, közben kézzel dagasztotta a kenyeret, papírt, ceruzát, hátha főzés közben eszébe jut néhány vers. Frissen sült költészet, almás pite illata. De az örömök, amelyek inspirálták, az ablakon túl voltak. Egy ág nekiütközik az üvegnek, mintha hozzákiált volna.
A lápokhoz, a lápokhoz, ahol minden szakadék
napsütésben állt a szabad ég alatt!
A lápok felé, ahol a veréb csiripelt (...) !
Ahol a pacsirta, ott a vad pacsirta telt
a mellkasát és a miénket végtelen gyönyörködtetéssel!
A plébánia konyhája
A lápokhoz fösvényes ösvény vezet , közvetlenül a házmúzeum mögött, túl keskeny kapuk előtt a széles csípőű fickók számára, mint a birkák, gyapjúval megrakva a táskájukban. Még le kell nyírni őket.
Sokáig tart a nyár, amíg bejön ide, rövid látogatást tesz, formalitásként harangvirágot és sárga liliomot, fukszia orchideát és vadrózsa bokrokat és torkos szedereket, hiúzokat és labirintusokat, hangát és még több hangát hoz a szép rozsda színnel. … És így, ennyi ajándékkal egy időre elfelejtik, december sötét napjai.
Milyen lesz a nap, fényes vagy felhős?
Nyugodtan virradt, de az eget megremegheti a mennydörgés
közvetlenül naplemente előtt.
bármilyen időjárás is legyen, Emily kiment a vidékre sétálni, néha Charlotte-tal, néha Anne-lel. Mivel lányok voltak, bátyjuknak, Branwellnek kellett elkísérnie őket; rosszallták, hogy a nők egyedül menjenek sétálni, promiszkuitás volt , használd a lábaidat a járáshoz, hagyd, hogy a tüdőd ziháljon a szabadságból.
A szomszédoknak meg kellett szokniuk, hogy látják a passzát , mint egy vándor (extra) árnyék, amelyet a nap körvonalaz, magas, sovány, hajlott, léptekkel meghosszabbodik a legelőkön, ugyanolyan nehéz csizmával, mint amilyet viselt volna Ellis Bell, az a férfi álnév, amellyel írásai aláírásakor megosztotta a kezdőbetűket , mert az sem volt tanácsos, hogy egy fiatal hölgyet megzavarjanak azzal, hogy úgy tesznek, mintha irodalmi pályát folytatnának.
Volt nála egy kis zsámoly (mert akkor még nem voltak padok, ahova leülhetett volna mesélni) és egy hordozható rózsafa, cipősdoboz méretű, ölbe kötött titkárnő.
Emily Brontë portréja testvére, Patrick Branwell Brontë festménye után
A napsütötte domboldalon fekve,
Egyedül, egy nyári délután...
Nekem úgy tűnt, hogy a levegő, amit beszívtam
tele volt isteni szikrákkal
és hogy a hangaágyam feldíszített
mennyei ragyogással.
Titkos búvóhelye a lápokban egy vályú volt amely megszűnt titkos lenni, amikor nyilakkal jelezték az útvonalat (angol és japán nyelven) .
mind egyenes irányban Bronte vízesések , amíg nem találsz egy apró patakot, amely vízesésnek vágyva ugrik, és kimerülten megáll egy medencében, a Brontë híd alatt, amit ott úgy hívnak, hogy a híd. La Brontë szék az a szikla ott, úgy tervezték, mint a fojtott szamarak számára . Azt mondják, hogy Emily itt tudott kényelmesen rajzolni és olvasni, és „Halld a vizek folyását… halkan mormol”.
Emily kedvenc helye a lápokon
Fogó ebihalat is játszott a kezével. „Minden élőlénynek a halál könyörtelen eszközeként kell működnie mások számára, vagy el kell pusztulnia” , egyszer megjelent. Darwin évtizedekkel később publikált valami hasonlót.
Ez a természet könyörtelen törvénye: csak a kemények maradnak életben . Kemény a mészkő, amely a folyómedret és a megfeketedett homlokzatokat borítja. És kemények voltak azok az emberek, akik kitermelték őket a bányákban. Kemények a falak, amelyek a novemberi széllökéseket tartalmazzák. Kemény a bokor, amely szúr, és kemény a fa, a magányos, akit a szél fújása mártír. De még keményebb a szél, amely magyarázat és ok nélkül pusztít; úgy bukkan elő a semmiből, mint egy őrült, aki sors nélkül bolyong dühében, ólmos kínokat vonszolva.
"Olyan förtelmes haragtól, olyan földöntúli nagyságtól visszhangzik, hogy az ember kísértést érez, hogy elhiggye, ez a viharban megszólaló szellemek Hangja."
Egy csepp leesik és meggörbíti a levelet, bántja valaki, akit annyira szeret. Reszketnek az idegei attól, hogy milyen erős a mennydörgés. **A mennydörgés Brontë jelentése görögül (βροντή) **, viharos név, amelyet a tiszteletes Patrick latin diákként fogadott örökbe Cambridge-ben (mielőtt Bruntynak vagy Pruntynak hívták…) Kemény lehetett szerény ír származása.
És Emily kemény volt , aki háborús veteránként tanult lőni, és szerette a viharok robbanását. Azok az emberek, akik kedvesek a légköri dühvel, kemények. És kemény az a két hölgy , akik már biztosan öregek, és rájuk néznek, arra készülnek, hogy átkeljenek Anglia északi részén keletről nyugatra, százkilencvenkét mérföldön, ami kilométerben – háromszázkilencben – még megerőltetőbbnek tűnik.
Romok a pusztaságban
Jó ütemben folytatják Felső belül , a lápok emelkedett vidékén, ahol a föld az ég felé emelkedik, az ég pedig leszáll a földre és verni kezd a pulzus. Az átkok az ürességbe esnek, mert ahol csend lakik, ott nincs fül a hallásra . Sem szem, sem emberi vágy, amely behatárolhatná a kopárt és a terméketlenebbeket, amelyek alább nyúlnak, hajléktalan , sem a felhők és még több felhő, amelyek a magasban gyűlnek össze.
A szépséget nem lehet magáévá tenni. Ami nem látható, az felfedi az igazságot . Az a láthatatlan ének a pacsirta... vagy a pacsirta veréb... vagy a siketfajd... vagy a fátlan gyolcs... vagy a köves, vagy a vörösbegy, vagy a göndör! Hadd találja ki valaki, aki érti a trillákat. A hős a sólyom volt, akit Emily sebesülten és megszelídítetten talált..
Melyik madár repülhet törött szárnnyal?
Milyen rohadt szív örvendezhetne?
Szerette az állatokat. Elválaszthatatlanságuktól eltekintve őrző ("minden angol kutyafaj összevonása a nyárstól a juhászkutyáig, hozzáadva a Haworth-féle eredetiségi tényezőt") és Selymes (Anne spánielje), voltak fasz a kanári ; Tom és Tigris, a macskák, az Victoria és Adelaide libák (Anglia két királynője, unokahúga és nagynénje tiszteletére keresztelték meg), és a Szivárvány, gyémánt, hópehely és jáspis fácán.
Halifax nevelőnőként szabadon bevallotta, hogy az egyetlen lény, akihez ebben az iskolában kötődést érzett, az a kutya, ami nyilvánvalóan a diákság kárára volt. Hat hónapot töltött ebben a munkában. Csak a lápvidéken érezte magát szabadnak, ahol senki és semmi nem szab határt. A dombok nem jelölnek határokat, amelyek elválasztják a szépet a borzalmastól.
Amikor visszatér a tél
hol vannak ezek a fényes dolgok?
Minden eltűnt, mint egy banális látomás,
irreális pantomim!
Ezek a madarak olyan gondtalanul énekelnek
Száraz és fagyos sivatagokon keresztül repülnek majd,
az elpusztult tavasz szegény kísértetei,
éhező nyájakban.
És végül is miért legyünk boldogok?
A levél alig zöld
amikor bukásának első jelei
megjelenik a felületén!
Meritxell a vonatról
Bár a nyár elmúlt Emily versei megőrzik zöldségüket . Az Alba által szerkesztett teljes verseskötet megőrzésre tökéletes 568 oldala között a Pteridium aquilinum szórólapjait.
A Brontë nővérek kis kincseket is megörökítettek sétáik során: egy szárnyas tollat, egy rántott gyapjút, egy darab mohát, egy kavicsot, egy csokor vörösáfonyát… és a páfrányokat, amelyek patakokat és sziklás szakadékokat díszítenek.
Volt egy ilyen láz levelek szóértékű , hogy bizonyos fajok majdnem kihaltak Nagy-Britannia egyes területein. Azt hitték, hogy a magvaik láthatatlanná tesznek , és hogy bárhol megjelent ez a növény, egy tündér járt. De vigyázz, ne lépj rájuk (na jó a növényekre, meg a tündérekre is), mert az utazók, akik így tesznek, eltévednek. Jelenleg a babonákat jelekkel cáfolják.
A Top Withins lejtőjének nincs vesztesége . A két kiránduló már ott van, erősek, lihegnek az elragadtatástól, hajukat West komponens csíkozza. A vihar megsemmisítette ennek a régi parasztháznak a tetejét és ablakait, amely kihalt a vízesés táján. Elég azt mondani, hogy kövei a Tudorok idejéből származnak, és hogy a Brontë idejében virágzóbb állapotokat ismertek.
Aztán több tucat gazdaságot szenteltek zabtermesztés, szarvasmarha- és gyapjúfonás, amelyet később eladtak Bradford vagy Halifax . A legtöbb feldarabolt rom, túl sok évre elhagyva ahhoz, hogy nosztalgiázzon.
Mondd, mondd, mosolygó teremtmény,
Hogy néz ki számodra a múlt?
Egy enyhe és meleg őszi délutánra
édesen sóhajtozó széllel.
Mondd, mi a jelen óra?
Zöld és virágzó ág
ahol egy kismadár leül erőt gyűjteni
felkelni és felrepülni.
És mi a boldog jövő?
Tenger a felhőtlen nap alatt,
egy hatalmas tenger, csodálatos és káprázatos,
a végtelenbe nyúlik.
Ebből következik, hogy ez az a fennsík, ahol Emily a komor kastélyt helyezte el Earnshaw, Wuthering Heights ( Wuthering olyasmit jelent, mint "viharos" a yorkshire-i dialektusban). „Az ember elképzelni tudja, mekkora erős az északi szél, amikor átfúj a hegy szélén, néhány törpefenyő túlzott hajlása a ház végén, és egy sor sovány tövis, amelyek egy irányba nyújtják a végtagjaikat. mint napfényért könyörögve, megfigyelte a Mr. Lockwood című regényben.
Út a belső tetejére
Az épület hátsó részén a talaj nagyjából felé halad Delft Hill (444 m), a gázlópatakokhoz vezető gáláns hidak nélkül, áthaladva a fenyőkön, miközben mocsarassá teszik őket... amíg el nem érik a Katalin elvarázsolt barlangja , alatt Penistone Crag , amit valójában úgy hívnak elmélkedj a templomban holott nincs ott templom. Csak egy sziklás kiemelkedés párkereső lyukkal és a hittel, hogy aki átmegy rajta, nem hal meg egyedül Ami Emilyt persze nem érdekelné.
Szerelmi viszonyt nem ismer, de ezt mondják volt valami közte és Robert, a Heatonok legidősebb tagja között , Haworth plébánia kuratóriumai. Igaz, hogy nagyon gyakran járt hozzájuk a farmjukra, de nem annyira a gyerekek érdekelték, hanem a könyvek tömkelege Náluk volt a megye legnagyobb könyvtára, és mindig kölcsönöztek neki gótikus történetet.
Annyira jól ismerte azt a kastélyt, hogy ez nem meglepő modellként fogja használni a Granja de los Tordos számára . Körülbelül két kilométerre van elmélkedj a templomban , a a szomszédos Stanbury falucskában , és remek hely a sétáló lábának pihenésre.
Julie akhurst Húsz éve él ebben a rezidenciában, amelyre kondicionált B&B a hozzá hasonló Brontë univerzum rajongók örömére. „Amikor először megláttam a házat, fogalmam sem volt a kapcsolatáról Üvöltő szelek , mert kint nincs emléktábla…” Csak egy szám: 1801, az újjáépítés dátuma és az a dátum, amikor Heathcliff kísérteties története kezdődik, véletlenül vagy sem.
„A férjemmel a lápokon sétáltunk, amikor rátaláltunk. Nézd, Steve, és Ez az a fajta hely, ahol szeretnék élni, mondtam neki . Nem lenne ez egy remek hely a családalapításra?
Két gyermekük van, akik segítenek nekik felszolgálni a reggelit. előadni vezetett túrák személyenként 15 GBP áron, délutáni teával együtt : pogácsa lekvárral és alvadt tejszínnel, sütemények, szendvicsek és Yorkshire tea. Műhelyeket is tartanak írásról, költészetről, fotózásról... együttműködve a Bronte Parsonage Múzeum.
A georgiai hölgy imádná; valakinek el kell mondania neki. aludni a Cathy lakosztálya 180 fontba kerül egy éjszaka. Az alvás nem hoz pihenést. A halottak árnyéka, amelyet éber szemeim soha nem láthatnak, körülveszi ágyamat. A szobában lévő ágy a a főszereplő klausztrofóbiás tölgyfaburkolatú ágyának reprodukciója ; ott van a tiéd is összefirkált Biblia, és az ablak, és a rémálmok, amelyek az ablakon dübörögnek. „Engedj be, engedj be…! Húsz éve, hogy elvesztettem önmagam… – könyörgött Catherine Earnshaw banshee. A sikoly nem lenne olyan megdöbbentő, ha Emily nővére, Maria addigra már két évtizede nem halt volna meg.
"Két szellem van a Ponden Hallban ” – figyelmezteti vendégeit a háziasszony. „Az első gytrash néven ismert…” Észak-Anglia tipikus spektruma, amely szerint a Oxford angol szótár , állati formában jelenik meg, általában ( Látták már a Jane Eyre-ben és a Harry Potterben is ) .
"A mi esetünkben egy tűzhordó látszatát ölti, amely legurul a domboldalon, hozzáér a ház falához és eltűnik." Vicces... "Állítólag rossz előjelet hoz... A második legenda ijesztőbb: egy szörnyeteg emberről szól, ősz szakállal és lámpással, hogy..."
Mi olyan szörnyű egy ősz hajú szakállas férfiban, aki… „…aki megáll a kertkapu előtt, amikor haláleset következik be a családban! A Heatonokat annyira megijesztette ez a szellem, hogy ördögűzőt hívtak, hogy megszabaduljanak tőle. Utoljára 1898-ban látták, amikor meghalt a Heatonok utolsó közvetlen leszármazottja, akik Ponden Hallban laktak.
A Brontë autentikus zongorája
Ez volt a délutáni idő, amikor a távozó szellemek visszatérhettek bebörtönzött porukba, hogy siránkozhassanak és elsiratják szerencsétlen ítéletüket... Ez volt az az idő, amikor a nappal olyan gyengéden keveredik az éjszakával, hogy alig tudod, ki ér véget és ki kezd A simogatás
A lápokat harmat nedvesíti. A fa, a magányos, egyedül táncol a szellővel. A fény lehűl, a virágok összegömbölyödnek. A madarak hallgatnak, a birkák pedig hallgatólagosan keresik az akolt. Az utolsó busz Stanburyből indul Haworthba. Ha tovább tart a kirándulás a lápokon, nagy valószínűséggel a város üzletei visszafelé bezárnak (öt órakor leengedik a rolót).
Már a 19. században mind a macskakövein tömörültek Főutca, Anglia legmeredekebb utcája, ha a helyi hírverést végleg kell venni. Az épületek kívülről alig változtak. Ahol most üzletek, művészeti galériák, könyvesboltok, kávézók, éttermek vannak... korábban nem volt hiány gyapjúfésülők, takácsok, hentesek, szekrénykészítők, kalaposok … az Mr. Greenwood írószere, ahol a Brontë felhalmoztak a bűneik miatt, és a gyógyszertár, ahol Branwell vásárolt ópium, laudanum vagy pirula formájában , hat pennyért egy csomag, szerelmi és művészi frusztrációira gyógyszerként (köhögés és hasmenés ellen is felírták).
A hely továbbra is őrzi patika hangulatát, de ma kézzel készített szappant és fürdősót árulnak, hátborzongató punk dizájnnal. Is borotvakrémek és bájitalok, és mindenféle ajándék, amit a régi érdekességek szekrényei ihlettek: tenyérjós kezek, frenológiai fejek, szomatológiai diorámák, anatómiai étkészletek, rovartani bögrék, botanikai gyertyák, pillangós vitrinek...
közvetlenül előtte van A Fekete Bika , a kocsma, ahol Brontë önfejű bátyja lenyelte a baját, a jelenlegi kereskedő legnagyobb örömére, aki örül, hogy ő volt a kedvenc kocsmája, valószínűleg azért, mert az otthona mellett fogta meg, és ennek következtében a temető mellett . Az ő körülményei között nem mehetett volna sokkal tovább.
Brontë atya súlyosbodott. A város asszonyai szárítsák meg a szennyest a sírköveken.
És mi van, ha lépteink a halottak fölött járnak?
Zavartalanul szunyókálnak a sírban.
És miért félnek a halandók a merészkedéstől?
azon az úton, amely leendő otthonához vezet?
Becslések szerint körülbelül negyven (vagy ötven-hatvan) ezer holttestről van szó. Most már csak annak hamvait temetik el, akinek van eltemetett rokona. A felhők gyászolják a moha alá burkolt neveket.
John Brownnak, a márványkőművesnek , nem szenvedett hiányt a munkából: A lakosság 40%-a halt meg hat éves kora előtt . A halálozási arányok nem érik el Whitechapel és London legegészségtelenebb negyedeit: huszonnégy lárva osztotta meg ugyanazt a WC-t a legszomorúbb esetekben. A harangok rutinszerűen szóltak az elhunytért.
Jó és Gonosz vonaglik némán, a legsterilebb férgek alatt, ahol mindig hideg van, ahol mindig sötét van, haj a gyökerek labirintusába gabalyodva, nincs menekülési lehetőség. Olyan zsúfolt sírokat értek el, hogy a temetőt királyi parancsra bezárták. A rothadó lelkek kolerával és tífusszal szennyezték be a kutat, így a halottak magukkal vitték az élőket, mert féltek attól a magánytól, ami szakadék, ha nem választottad.
Emily harminc évesen meghalt. Tuberkulózisos huruttól. Az ebédlő fekete kanapéján ült, azon a lószőrösen, amelyet a Georgia állambeli hölgy fényképezett. A paplakban. A lábának már nem volt ereje felmászni a lépcsőn a szobájába. A nyugati szél elvitte. Mint a fa levelei, a magányos. Zölden fekszenek; egy vihar gyökerestül kitépte őket, mielőtt szeptember elsorvadta volna őket.
„Elidőztem a langyos égbolt alatt, néztem a hanga és a harangvirágok között röpködő szárnyasszárnyakat, hallgattam a lágy szellő susogását a fűben, és azon töprengtem, hogyan tulajdoníthat valaki nyugtalan álmokat azoknak, akik ilyen csendes föld alatt aludtak. Lockwood úr. Üvöltő szelek.
Martin a temetőben
HAWORTH GYAKORLATI ÚTMUTATÓ
Hogyan lehet eljutni. Manchesterbe kell ** repülnie az Iberia Expresszel**, mert a legénység nagyon jól bánik veled, és a társaság a brit pontossággal veri a vonatot, amelyre később el kell érnie, a Hebden Bridge felé. Innen Haworthba, busszal. És nem panaszkodni, hogy korábban sokkal bonyolultabb volt a dolguk, amikor az egyetlen szállítóeszköz a kocsi volt. Brontësnak azonban nem volt hintója; így voltak napok, amikor Patrick tiszteletesnek több mint negyven mérföldet kellett gyalogolnia, hogy elláthassa plébánosait.
Hol kell aludni. Ban ben takácsok , a vendégház, hogy Brendan és Josie szeretettel futnak . Mondd meg nekik, hogy lassan beszélnek, mert különösen neki égett yorkshire-i akcentusa van. Az 1840 körül épült ház azon a területen található, ahol a gyapjúszövők, a Main Street mellett. Emily Brontë kísértete minden december 19-én, halála napján megjelenik a szobában. Ezt mondja Martin, a szellem idegenvezető; de Az írónő szelleme bizonyára olyan félénk, mint életében, mert sem Brendan, sem Josie nem látta még. . Az egyetlen, aki felbukkan, a tejesember, Stanley, aki a nyolcvanas éveiben jár, és továbbra is minden reggel friss tejet szállít.
Hol tudok enni. Martin azt mondja, hogy van egy másik szellem is Az öreg fehér oroszlán . Ebben az esetben egy léggömbösé, Lily Cove , aki a 20. század elején ballonbalesetben halt meg, és ennek a történelmi szállodának a 7-es számú szobájában szállt meg. A szeszes italokat leszámítva jó hely enni. Mit A galagonya , amely egykor Mr. Barraclough, a falu órásmesterének grúz otthona volt. Ő készítette a nagypapa órát, amely a mai napig üti az órákat a paplakban Bronte.
Munkáinak további mintái ugyanebben az étteremben tekinthetők meg. Napi menü 14,50 eurótól, hússal a Yorkshire Dales és a Lake District és friss halat Hartlepoolból. Egy nevű szakácsból semmi rossz nem sülhet ki Tim Kitchen.
Uzsonnára mész Villette (Charlotte Brontë regényével azonos nevű kávézó), és rendeljen egy Yorkshire-i parkot, a környékről híres tortát. Utolsó italként pedig a ** The Kings Arms **, ahol a poltergeist (pincéjük korábban holttestek raktárának) mellett koktélokat, ill. Brontë ihlette sörök, miközben Emily 200. évfordulójára koccintatunk.
Csinálni. Tévedj el a lápokban a ** Penninek ** útvonalán, és ne hagyd, hogy bárki megtaláljon minket. De nem szabad elfelejteni, hogy látogassa meg a Plébániai Múzeum , a temető és a Szent Mihály és Minden Angyalok temploma, bár Emily nem volt valami nagy mise… A család minden tagja a kriptában nyugszik, kivéve a kis Anne-t, aki Scarborough-ban halt meg és úgy döntöttek, hogy eltemetik ott, talán azért, hogy megkíméljék egy özvegy apa szenvedését, aki látta meghalni hat gyermekét.
Hol kapható. a szomszédok Brontëland Rögtön rájöttek, hogy az irodalmi turizmussal plusz pénzt is kereshetnek. Sok feltételezett Brontë zongora került napvilágra hogy ha mind hitelesek lettek volna, a paplak minden helyiségében ott lett volna egy ilyen hangszer. Patrick a maga részéről töredékekre vágta Charlotte leveleit, amelyeket elküldött a világ minden szegletébe, hogy megelégedjen a sok olvasóval. Jane Eyer. A postás így az ajándéktárgyak fő szállítója lett.
Vásárolhat egy bögrét, amelyen az áll: Elvetendő jogok" a múzeum szuvenírboltjában, de jobb, ha egy olyan helyi kézműves műhelyben böngészhet, mint amilyen az itt található Sonje Hibbert , melynek kerámiáit ugyanazok a tájak formálják, amelyek Emilyt rabul ejtették.
„A mórok az inspirációm . Szinte minden nap elmegyek sétálni, főleg ha hideg, viharos az idő, mert a páratartalomtól sokkal jobban csillognak a színek. Fényképeket készítek, hogy később dolgozhassak a műtermemben, és gyógynövényeket gyűjtök, amelyeket később a festményeimhez használok fel” – mondja a művész. "Minden Haworth Dales kivételes, de a Top Withins a kedvenc helyem."
mit kell olvasni . Az induló járaton (kihasználva azt a tényt, hogy az Iberia Express nem bombázza Önt a nyilvános megszólításon keresztül), **Emily Brontë életrajza, amelyet Winifred Gérin (Atalanta Ediciones) írt**, és a visszaúton, Folyamat a Brontë legendájához , szerző: Aurora Astor Guardiola (UPV).
Egy haworthi kávézóban, A Brontë nővérek kabinetje , szerző: Déborah Lutz (Siruela Editions). A lápokban a Emily Brontë teljes költészete (Hajnal Kiadó). És este, lefekvés előtt Üvöltő szelek (a Cátedra kiadásában), vagy az Albában vagy a Tres Hermanas illusztrált kiadásában.
mit hallani Kate Bushnak, aki a Wuthering Heights-t énekli Haworth lápjain. Egy frikát.