"A kínai kihívás": így címmel Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a The Economist Group elemzési és kutatási részlege, éves Demokrácia Index jelentését, amely 165 független állam és két terület demokrácia állapotáról nyújt pillanatképet.
A cím oka? „A Demokrácia Index 2021 a globális demokrácia állapotát méri fel szembenézni Kína kihívásával és a covid-19-járványsal ” – áll a jelentésben.
A demokráciaindex öt kategórián alapul: a választási folyamat és a pluralizmus, a kormány működése, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok.
Az egyes kategóriákban elért pontszámot figyelembe véve az országokat négy rendszertípusba sorolják: „teljes demokrácia”, „hibás demokrácia”, „hibrid rezsim” vagy „tekintélyelvű rezsim”.
Norvégia, a világ legdemokratikusabb országa.
A 2021-es demokráciaindex ezt mutatja „a demokráciában élők száma 50% alá esett” , tehát a kategóriába sorolt országok száma "autoriter rezsim" 2021-ben nőtt. „Korábban csak egyszer, 2010-ben, a globális pénzügyi válságot követően a globális átlagpontszám meredek évről évre csökkent.
Ahogy 2010 óta, Norvégia ismét az első helyet foglalja el a világdemokrácia rangsorában és a északi országok a lista első hat helyéből öt helyen szerepelnek.
Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy Nyugat-Európa az előző évhez képest újabb visszaesést és Spanyolországot a „teljes demokráciából” a „hibás demokráciává” minősítették le.
A PANDEMIA HATÁSA
A The Economist Intelligence Unit Report eredményei ezt tükrözik a covid-19 járvány demokráciára és szabadságra gyakorolt folyamatos negatív hatása világszerte második egymást követő évben.
„A járvány azt jelentette a polgári szabadságjogok példátlan megvonása a fejlett demokráciákban és az autoriter rezsimekben, blokádok és utazási korlátozások bevezetésével, valamint egyre inkább a közéletben való részvételhez szükséges zöld bérletek bevezetésével” – áll a jelentésben.
És így folytatja: „Sok országban a járvány beépült hadosztályok azok között, akik az elővigyázatosság elve és a szakértők által vezérelt döntéshozatal mellett másrészt pedig azok, akik védekeznek kevésbé előíró megközelítés”.
Új-Zéland a második helyet érte el a demokrácia rangsorában.
A KÍNAI KIHÍVÁS
Miért „a Kínai kihívás”? A jelentés a következő kérdésre próbál választ adni: Milyen kihívás elé állítja Kína a demokráciát, azt a kormányzati modellt, amelyre a legtöbb ember a világon az elmúlt évszázadban vágyott?
A jelentésben kifejtik, hogy e politikai kihívás ereje elválaszthatatlanul összefügg a Kína hihetetlen gazdasági sikere az elmúlt három évtizedben: „A kínai gazdaság a nominális GDP-hez viszonyítva 1990 óta csaknem háromszoros ütemben nőtt, mint az Egyesült Államok gazdasága, így Kína az a világ második legnagyobb GDP-jével rendelkező gazdasági nagyhatalom”.
Így a jelentés kijelenti, hogy „ Kína vezetői a világjárványra hivatkoznak annak bizonyítékaként, hogy politikai rendszerük felülmúlja a liberális demokratikus modellt."
A 2021-es Demokrácia Index azonban a következőket kérdezi: „Megállnak-e ezek az állítások, és milyen előnyökkel jár a kínai kormányrendszer a demokráciában élőkkel szemben, ha vannak ilyenek?”
Peking, Kína.
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK KEVESEBB FELE ÉL DEMOKRÁCIÁBAN
A jelentés szerint a világ lakosságának kevesebb mint fele (45,7%) él valamilyen demokráciában, jelentős csökkenés 2020-hoz képest (49,4%).
Is, csak 6,4% él "teljes demokráciában" , szemben a 2020-as 8,4%-kal, és két országot (Chile és Spanyolország) „hibás demokráciává” minősítettek.
A világ lakosságának több mint egyharmada (37,1%) tekintélyelvű rezsim alatt él, nagy arányban Kínában.
A 2021-es demokráciaindex szerint A 167 országból 74 és a modell által lefedett területek (az összes 44,3%-a) demokráciának minősülnek.
„A „teljes demokráciák” száma 2021-ben 21-re esett vissza a 2020-as 23-ról és a 2019-es 22-ről” – áll a jelentésben. A „hibás demokráciák” száma eggyel, 53-ra nőtt. A fennmaradó 93 országból 59 „tekintélyelvű rezsim” 34 pedig „hibrid rezsim” kategóriába tartozik.
Az index által az elmúlt években rögzített adatok alapján „A demokrácia nem volt jó állapotban, és 2020-ban a világjárvány tovább próbára tette erejét.”
Finnország, a harmadik legdemokratikusabb ország.
AZ INDEX TÖRTÉNETÉBEN A LEGROSSZABB ÖSSZES PONTJA
Az átlagos globális demokráciaindex pontszámot kapja sorozatban második éve nagy sikert aratott és a 2020-as 5,37-ről visszaesik 2021-ben 5,28. Ez a legrosszabb eredmény 2006-os első gyártása óta.
A globális pontszám 2021-es romlását az okozta az átlagos regionális pontszám csökkenése világszerte, kivéve Kelet-Európát –amelynek még mindig nincs egyetlen „teljes demokráciája”, holott három ország vált „hibrid rezsimből” „hibás demokráciává” –, amelyek pontszáma alacsony szinten stagnált.
"Bárki, aki 2020 végén azt hitte, hogy a dolgok nem fordulhatnak rosszabbra, tévedett" , áll a jelentésben, és rámutat, hogy különösen nagy visszaesések voltak Latin-Amerika (-0,26), Észak-Amerika (-0,22), valamint Ázsia és Ausztrálázsia (-0,16).
Svédország a negyedik helyet foglalja el a listán.
A VILÁG LEGDEMOKRATIKUSABB ORSZÁGAI
A lista első 21 „teljes demokráciájának” tekintett országa az élén áll Norvégia (9,75 ponttal), majd Új-Zéland (9,37) és Finnország (9,27) következik.
A top 10 befejezése: Svédország (4. helyen 9,26-tal), Izland (5. hely 9,18-cal), Dánia (6. hely 9,09-cel), Írország (7. hely egy 9-essel), Tajvan (8. hely 8,99-cel) ill Ausztrália és Svájc (ami 8.90-el holtversenyben a 9. helyen végzett).
A 11-től 20-ig terjedő sorrend a következő: Hollandia, Kanada, Uruguay, Luxemburg, Németország, Dél-Korea, Japán, az Egyesült Királyság, Mauritius, Ausztria és Costa Rica holtversenyben a 20. helyen állnak.
Izland a világ ötödik legdemokratikusabb országa.
SPANYOLORSZÁG, A TELJES DEMOKRÁCIÁIG
Spanyolország elment \ elmúlt a „teljes demokráciából” a „hibás demokráciává” A 2021-es Demokrácia Index szerint.
Spanyolország kap idén 7,94 pont, 0,18 pontos romlást mutat az előző évhez képest. Az említett romlás „főként a bírói függetlenség alacsonyabb pontszámával kapcsolatos, az igazságszolgáltatási rendszert felügyelő és függetlenségének biztosítására törekvő testület, az Igazságszolgáltatási Általános Tanács új bíróinak kinevezésével kapcsolatos folyamatos politikai megosztottság után” – áll a jelentésben.
Manapság, a CGPJ ideiglenesen működik, mivel mandátuma 2018-ban lejárt, és nem született megállapodás az új bírák kinevezéséről (akiknek háromötödös többségre van szükségük a parlamentben).
Általánosabban fogalmazva, a jelentés kifejti "Spanyolország politikai színtere az elmúlt években egyre instabilabbá vált, a parlamenti széttagoltság fokozódása, a korrupciós botrányok sora és a növekvő regionális nacionalizmus Katalóniában kihívások elé állítja a kormányzást."
Spanyolország a „teljes demokráciából” a „hibás demokráciává” válik.
A VILÁG LEVEGŐBB DEMOKRATIKUS ORSZÁGAI
A táblázat alján az autoriter rendszerű országokat találjuk, amelyek közül a három a legkevésbé demokratikus: Észak Kórea (1,08), Mianmar (1,02) és Afganisztán (0,32).
Teljesítik a világ tíz legkevésbé demokratikus országának listáját: Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Szíria, Türkmenisztán, Csád, Laosz és Egyenlítői-Guinea.